A Kürtőskalács a „Nagyi” receptje alapján ősi magyar specialitás. Szájhagyomány szerint Székelyföldről származik, eredetileg a székelyek ünnepi süteménye volt.
A kürtőskalács ízletes receptjét évszázadokon át a hagyományok és a különböző helyi szokások formálták.

A kályhacső volt az elnevezés ihletadója. Ezért volt az eredeti kalács kályhacső átmérőjű és innen kapta a kürtős kalács elnevezést.

A kenyérsütés után visszamaradt, még forrón izzó parazsat kivették a kályha tetejére, vagy a kemence elé, és ott a fahengerre feltekert tésztát - amit kristálycukorba hempergettek - addig forgatták a parázs fölött, amíg a cukor rá nem karamellizálódott a tésztára. A fényes karamell-réteg adja meg a kalács zamatát. Majd a megsült kalácsot darabolt dióval és egyéb finomságokkal szórták meg mely még ízletesebbé tette ezt a különleges édességet.

Napjainkra ez az elkészítési mód némiképp változott, de kalácsaink íze és zamata ma is ugyan olyan fenséges, mint régen vót…