Fűszernek azokat a többségükben növényi eredetű termékeket nevezzük, amelyeket ételeink és élelmiszeripari készítményeink ízesítésére, illatositására vagy esetleg tatosítására használunk. A fűszerekre táplálkozásunkban nagy szükség van, mivel ízükkel, illatukal és színükkel az alaptáplálékokat élvezetessé teszik, és elősegitik, hogy a szervezet az elfogyasztott ételtápanyagait megfelelően hasznosítsa (Romváry Vilmos-1976). Az emberi táplálkozásra felhasznált alaptápanyagok (liszt, hús, tojás, főzelékfélék stb.) jelentős része fűszer nélkül egyhangú. Az ilyen ételekre kényszerült ember inkább nem eszik, mivel a szervezetében az emésztéshez szükséges nyálképződés csökken, sőt törekvés ősidőktől fennáll, mert a jó étvággyal fogyasztott étel a szervezet jobban hasznosítja. Ennek a célnak az elérését mozdítják elő az ízesítő, zamatosító anyagok, a fűszerek, amelyek az élelmiszereket étvágygerjesztő, ízes főtt vagy sült ételekké alakítják át. A fűszerek helyes használata a konyhaművészet körébe tartozik, de ősidők óta fontos szerepet játszik a népek kultúrtörténetében is.
Minden népnek saját ételkultúrája alakult ki, amely ételkultúra éppolyan meghatározójává lett, mint zenevilága, népművészete, táncvilága, mesevilága, hitvilága vagy bármi más.
Minél magasabb szintre fejlődött egy-egy nép kultúrája, annál változatosabb lett a fűszervilága is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fűszervilág a mindennapi népi kultúra – a népi konyha – nélkülözhetetlen elemévé vált.
A fűszereknek étvágyjavító és emésztést elősegítő hatásukon kívül gyógyhatásuk is van. Így például a majoránna szabályozza a bélműködést és görcsoldó hatása is van. Az ánizsnak, a köménynek, az édesköménynek kellemes aromájukon kívül emésztésserkentő, nyálkadugó, felfúvódás gátló hatásuk is van. A kapor a népek régi, kedvelt fűszere, egyszersmind étvágygerjesztő, szélhajtó és gyomorerősítő is és a felfúvódást is gátolja. A háziasszony, amikor a káposztafőzelékbe köményt tesz, akkor csak a fűszerezésre gondol, nem mindenki tudja, hogy ezzel a családjának az étel könnyebb emésztését is elősegíti. A szervezet számára igen fontosak a fűszerek a szag- és ízanyagai, mivel elősegítik a gyomornedv kiválasztását és az anyagcsere –folyamatok serkentését. A finom aromájú fűszerek egyszerre hatnak az ízlésre, a szaglásra és a nyálkiválasztásra, márpedig a nyálkiválasztódás igen fontos az emésztés szempontjából. A jól fűszerezett étel jobban nyálazott és nedvezett táplálékot jelent a szervezet számára, és az így jobban emészthetővé és hasznosíthatóvá válik. A fűszeranyagok a fermentációs folyamatot is jelentősen előmozdítják. Ezen kívül a fűszerek a szív tevékenységére és a vérnyomásra is kedvezően hatnak. A fűszerek illóolaj tartalma gátolja a mikroorganizmusok fejlődését, sőt némelyiküknek csíraölő hatása is van, ezért a fűszerek egy része javítja az élelmiszerek eltarthatóságát és megakadályozzák a bélben lévő káros baktériumok szaporodását. A friss fűszernövényeknek ízjavító tulajdonságaikon kívül még vitamintartalmuk is van. A fűszerek eredetük szerint kül és belföldi fűszerekre, a növényrészek szerint termésekre, magvakra, virágokra, virágrészekre és gyökerekre oszlanak. Megjelenési formájukat tekintve a fűszernövények frissen, száritva, egész és őrölt állapotban kerülnek felhasználásra. A fűszernövények alkatrészei a vitaminokon kívül aromás ízű anyagokat is tartalmaznak, amelyek többnyire éterikus olajok vagy néha kesernyés extraktív anyagok is tartalmaz. Mindezek az emberi szervezetre éltetően hatnak. Hogy a hatóanyagok a fűszernövényekben hogyan képződnek, arra csak általánosságban lehet válaszolni. A növény az általános anyagcsere – folyamatok során átalakítja a felvett anyagokat, és így képződnek a különböző ásványi anyagok, illóolajak, növényi savak, keserű anyagok valamint a különböző nyomelemek, festékanyagok stb.
